sziget

és pocsékul vagyok

mától viszont mindent megfogok tenni, hogy ez na maradjon így

nem tudom, hogyan

de igyekezni fogok

no comment

majd írok

a Holdat otthagyta az ég

minden kezdetben ott marad a vég ...

sokat adott, de még többet vett el

leszarom még a szarom is hangulatban :)

persze közben haldoklom legbelül

de már azt is leszarom ...

várom kis Beckamet, második helyezést értek el a foci tornán, mindjárt indulok érte

utána megyünk barátnőmékhez mézeskalácsot sütni

ez lesz a legjobb terápia most nekem

meg előtte eszünk valahol, megünnepeljük sztárfocistánkat

ez a szerelem ...

ha elmondanám, mik történnek, én magam sem hinném el, amit leírok

de én ritkán fogok itt konkrét dolgokról írni

szeretek ködösíteni, hogy a sorok mögé lássatok

ill. nem szeretek, ilyen vagyok

és tudjátok mit, kibaszottul szeretek ilyen lenni

mert tükörbe tudok nézni

és mikor belenézek, egy szőke copfos kislány néz rám vissza tiszta, csodaváró, mosolygós szemekkel

és apukám

egyre inkább hasonlítok rá ...

látom a lelkét a szememben tükröződni vissza

csalódottság

kérdőjelek

hiábavaló várakozás

fojtogató sírás

csak átszédelgem a napot

egy falat nem megy le a torkomon

de ahogy egy jó barátom mondta tegnap este:

egyszer mindenki megvigasztalódik

majd egyszer ...

sírva keltem

összeszorult szívvel

nem értek már semmit

jó lenne arra ébredni holnap, hogy álom volt az egész

megpróbálom ma összekaparni magam

de ezt oly könnyű mondani

igyekszem ...

dehogy vagyok jól

csak áltatom magam,de azért igyekszem becsapni önmagam

fáradt vagyok nagyon, főleg miután szarrá verettem magam a gyerekekkel társasjátékban

akkora üresség van bennem, hiába próbálom kitölteni folyamatosan

lenne már vége, minek hagytam egyáltalán elkezdődni

egy hülye liba vagyok

próbálok nem gondolni a jó dolgokra, arra a pár napra, amit együtt töltöttünk

mégis úgy marja a lelkem valami legbelül

life is a shit ...

nagyon jót tett ez a tegnap éjszakai tivornya

pedig érdekes, hogy az ilyenek után reggelre mindig rossz érzéseim vannak, megbánom az első felindulásból elküldött üzeneteket is

és most nem ez történt

elvittem délelőtt manókat télapós bábszínházba, volt gyerekmegőrzés, így én addig elmentem bevásárolni

de érdekes eddig :)

megebédeltünk a kedvenc éttermünkben, most pedig ebéd utáni szieszta van

szerintem ledőlök kicsit, elég keveset aludtam ...

és azért sem beszélek Róla ... most

reggel

kicsit szédül a fejem, de érdekes módon nem bántam meg egy elküldött mondatomat sem, jól kiírtam magamból sok mindent, de még koránt sem mindent

de nem is írni akarok én ezekről, hanem elmondani Neki, szemtől-szembe

tegnap már reagált, de arra már nekem nem volt kedvem írni

most megtudta, milyen rossz is az, mikor a másik online és nem jön válasz

pedig nem direkt basztatás volt

egyszerűen nem tudtam mit írni a kimért szavakra

állítólag majd ma beszélünk ...

virtuális borozásban volt ma részem, ill. tegnap, mert hogy éjfél már elmúlt

egy drága barátom próbált felrázni Csipkerózsika-álmomból és lám, sikerült is neki

olyannyira, hogy még most sem jön álom a szememre

volt nevetés, sírás, előre szóltam neki hogy nálam az alkohol félúton sírást okoz

kibőgtem magam, aztám jobb is lett :)

ilyenkor felbátorodom, írtam Neki facebookos kommentet, msn-en, sms-t :)

kész voltam teljesen

de minden szavamra emlékszem és talán ilyenkor a legigazabb minden, mikor eltompul az agyunk

holnap folytatom, most már tényleg zombi vagyok

be mine tonight ... isteni szám :)

megmondtam tegnap ...

teljesen felőröl ez az érzés, a bizonytalanság, a reménybe való kapaszkodás

jó lenne most eltűnni valahová, egyedül, kitisztítani a gondolataimat, rendezni az érzéseimet

de nem lehet

önmagamat kellene meggyógyítanom és nem tudom most, mert eluralkodott rajtam valami, ami nem gyógyítható

megint szorít idebenn

nagyon szorít ...

hogy kikapcsoljam az agyam, de oly nehéz

szerencsére most jön egy nagyon jó fej tanítványom és sokáig is marad, kicsit eltereli a figyelmemet

manók most leszaladtak kisboltba rágcsát venni :) kivételesen velem vannak egész hétvégén, papa elfoglalt ...

ma próbáltuk a gyerekekkel a karácsonyi műsort, amiért én vagyok a felelős, jó lesz !

énekelnek, táncolnak, vetélkedőt is szervezek, szóval nem vagyok elfoglaltságok hiányában, mégis itt szorít bent valami ... hagyjuk ...

bárcsak engem hagyna ... Ő meg nem hagyna elveszni ... pfffffffffffffff ...

ez annyira nevetséges lesz, de egyszer 20 évesen bevált

valami pszichomókus könyvben olvastam, ha valamit, amit nagyon akarunk, egy lapra jó sokszor leírjuk és ezzel tömjük meg a gondolatainkat, az teljesülni fog

akkor a volt férjem nevét írtam le százszor, s azt, hogy szeret ... ideig - óráig hatott a dolog :)

ma reggel az Ő nevét írtam föl ... én már nem vagyok normális

ezen kívül, amikor volt ma holtidőm, pl. hazafelémenet, ezt mondogattam magamban: Ő szeret, Ő szeret, Ő szeret :)

olyan szánalmas vagyok ...

meg infantilis

egy kis porcelán angyalka alá rejtettem a reggeli sorokat

meglátjuk, léteznek-e őrangyalok ...

egy nap után: megírtam neki, hogy szeretem még és hiányzik

persze válasz azóta sem jött

de nem gondolkodom rajta, miért, csak az az érzésem, ismét ugyanaz történik velem, mint egy évvel vagy egy hónappal ezelőtt

mindig ugyanaz a forgatókönyv

ezek szerint még nem tanultam meg a leckém

de Ő sem az övét, mert ha eldob egy olyan nőt, aki mindenek fölött szereti, aki nem csapja be, nem használja ki és így tud  várni Rá ...

persze az érzelmeket nem lehet irányítani

de a hallgatás szörnyű

szokásos reggel, szokásos tejeskávé, szokásos gondolatok, de nem szorít már idebent annyira ...

ma laza nap lesz délelőtt, délután még tanítok, manócskák pedig egész hétvégén velem lesznek

nem akarok Róla beszélni ...

én már megtettem, amit lehetett ... próbálok pozitívan hozzáállni ahhoz, ami vár ránk, rám ... nem ,nem beszélek erről!!!!

tegnap örömnapom volt: kozmetikus, fodrász, hó eleji "Renovierung" :)

fodrász barátnőmmel váltottunk pár gondolatot, jó volt, fél szavakból is megértjük egymást

este pedig nagyon jót beszélgettem :)

ez azt jelenti, hogy holnap baromi szarul leszek

de amúgy meg leszarom már ezt is

fogok én itt lelkizni, meg hősszerelmest játszani ...

egyszer az életben küzdjön már meg értem valaki, azt az eget :)

két napja csönd van

én még tegnap üzentem párat

ma már én sem

persze, Ő is írna, "csak mindig megelőzöm"

na rajta, ma még meg sem mukkantam

Qrva élet ...

the only problem is I just can love him ... shit !

:)

mert élni szép, csak tudni kell, hogyan tedd széppé az életed

nem foglalkozom mától fölöslegesen a negatív dolgokkal, eddig is igyekeztem, de jön egy pont, ahol már tényleg át kell billenj normálisba

talán a mai nap megfelel ennek

a nem létező f.szom kivan azzal, hogy mindig én gyötörjem magam olyan miatt, ami nem ér meg annyit ... ha én nem érek annyit, hogy figyeljenek rám, majd én is elfelejtem az érzelmeimet és teszem a dolgom racionálisan

mert az érzelmek nem uralkodhatnak rajtunk

nem a picsát, ha vannak, eluralnak

ha nem, nincs is elég ...

valahogy könnyebb volt ma fölkelni, csak ici-picikét, de már az is haladás

nem fizikailag, mert az nálam nagy kihívás

szerencsére nincs első órám

remélem, nem csúszok  le az útról a nyár gumimmal ...

a mai nap elég mozgalmas lesz

nem is baj, nem akarok gondolkozni

hárítok, főleg a rossz gondolatokat

always look at the bright side of life

nincs igazam?

jöjjön, aminek jönnie kell

nem gondolkodom, nem lépek tovább egy lépést sem

sem jobbra, sem balra

döntsön a sors

s addig is carpe diem :)

vissza akarom kapni a régi énem

írok majd olyan cifrákat, becsavarodtok :)

jó vagyok ugyan, de nem egy angyal

meglátjátok :P

talán nem

a gondolat ereje pfff...

mennyit gondolok arra, hogy minden szép és jó és megoldható

és az élet csak sodor az útvesztőjében

változtatnom, változnom kell, vagy türelemmel várni

annyi a kérdőjel bennem, hogy pánikhangulat uralkodott el bennem

bennem, akinél csak fekete létezik és fehér

és most szürke ködben lubickolok, míg bele nem fúlok

de ezt is túlélem ...

majd én gondolkozom

és szépen döntök helyetted is ....

tudom, ez lesz a vége, s majd hónapokig megint illesztgethetem össze szilánkokra tört szívem

egy projekt része voltam csak ... a lényeg sikerült, utána már könnyű eldobni a megszerzett prédát

hányszor mondtam már, hogy nem tudok bízni és mégis megteszem, mert elhiteti velem, hogy hiányzom, fontos lettem és minden akadály leküzdhető

olyan vagyok, mint egy ártatlan kislány ... somewhere over the rainbow ..

szenvedés ...

váratlan volt

már nem tudom, mit gondoljak

csak azt tudom, mit érzek

illetve nem tudom, érzem és kész

és ha nem érezhetem többé, megint jönnek a kérdőjelek

mért pont velem?

mért pont én?

próbálok nem túl sokat gondolkozni és tenni a dolgom

s várni, hogy rájöjjön: nem akar elveszíteni ...

mért kell nekem, aki ártatlan lélekkel jár-kel a világban és csak a szeretetet szórná, ha lehetne ...

már azt hittem, jobbra fordulnak a dolgok, s ma megint történt valami, ami sírásra késztetett

legyen már vége! vagy ne legyen és oszoljanak el a kételyeim vagy bár el sem kezdődött volna ... igaz ez ellent mond annak a hitemnek, hogy minden okkal történik

ma bevontam a vitorlákat

nem adtam föl, csak elfáradtam

ismét olyan impulzusok értek, amik elszorították a szivemet

s most itt bent feszít, tele olyan érzésekkel, amiket már nem akartam

de jól sikerült a projekt ...