De legfőképp sok-sok szeretetet, ami azután is kitart, ha elmúlik Karácsony!
Nem vagyok valami jól, nem tetszenek a gondolataim, de ma már egyedül leszek picit, számvetést csinálok, előveszem valamelyik önsegítő könyvemet és helyre billentem az agyam, mert ebből lassan oltári nagy kibukás lesz és azt nem engedhetem meg magamnak!
Majd jövök ide is, mert oly jó itt kiönteni a szívem.
Azért van még dolgom. Még útnak indítom Kicsikéket, megyek még egy utolsó kört a városban, majd eltakarítom a tegnapi sütés-főzés-vendégeskedés nyomait, mert tegnap este persze megint beájultam idejekorán.
Aztán 3-tól szerepelnek Manók a templomban, megnézem őket. Utána megyek anyuhoz.
Este pedig Viktor? Nincs sok kedvem hozzá ... és ilyen még nem volt. Meg vagyok zakkanva totál!
