bipoláris ...
Utálom az érzéseimet, az érzelmi hullámvasutat, mi hányingerrel tölt el.
Nem bírok enni, koncentrálni ...
Másra sem tudok gondolni, csak Rá és a hétvégére. Olyan csodás volt, aztán akkora tőrt szúrt a szívembe. Nem, nem Ő. A sors. Jött a jel ... Megint elszálltam.
Oly nehezen engedek az érzelmeimnek, mert tudom, ha megteszem, nincs megállás. Jön az örökös aggódás, féltés, bizonytalanság.
Ma sírtam másodszor miatta, miattunk, miattam ...
Tegnap kiadtam neki a lelkem és mégsem változott semmi, sőt ...
Azt mondta, nála jó helyen van a nagy szívem. Remélem.
Most is azt várom, hogy jelentkezzen, várom a pókhálónál véknyabb s láthatatlanabb jeleket, miket agyam úgy transzformál át, mint a gép.
Szenvedek ...
