esik a hó. Olyan igazi szép, békés hóesés. Kimentünk Tescoba, elvertem csomó ruppót, mert venni kellett új porszívót. Szívás! :)
Vettem két év után jégkaparót is a kocsimba, mert eddig igen érdekes eszközökkel oldottam meg eme problémát. Szinte minden kezem ügyébe akadó szilárd tárgyat fölhasználtam kocsim kiolvasztására. És még olyan jégoldó sprayt is vettem. Tisztára menő autós lettem :)
Most elég jó a hangulatom, persze ez egy perc múlva apátiává alakulhat. Elég, ha nem úgy fújja majd a szél a havat, ahogyan az nekem tetszik ...
Nem tettem még túl magam B.-n. Odáig már eljutottam, hogy facebookon nem lesegetem, de az msn-kiírásait szoktam nézegetni. Meg persze azt, fönn van-e. Törölnöm kellene. Érdekes, eddig minden exemet töröltem, Őt még nem bírom, az olyan, mintha föladtam volna, pedig muszáj föladnom, ha Ő föladta. Megijedt. Nem csodálom. Ő észember, én szívember vagyok, abból is a legkonokabb fajta, olyan álomvilágba kapaszkodó ...
Mégis büszke vagyok magamra, mert olyan ügyesen kezelem már azt az egészet. Nem sírok, nem tépelődöm (annyit amennyit szoktam) és nem írogatok neki.
Mindig kicsit följebb jutok azon a bizonyos szamárlétrán, az élet iskolájában ...
